Ezekkel a versekkel szeretném megérinteni mindazok szívét, akik hasonló élethelyzeteken mennek keresztül.
A vers: felérző csönd, felvérző emlék,
Echó, ki holt sikolyra visszazeng még;
Forrás, mely hűsen, hő mélyből szakad.

Amikor legelőször a szemedbe néztem,Akkor már valamit éreztem éppen.
Amikor legekőször a kezedet fogtam,
Ki is modtam: szeretlek. Rögtön, azon nyomban.
Éreztem valami különösen szépet,
S akkor döbbentem rá, milyen is az élet.
Szavaid lágyan megérintenek,
S egyből éreztetted velem, hogy szeretsz.
Már akkor én is így éreztem irántad,
Mert a múltat te is a szívemből kizártad.
Mostmár csak a szép és a jó vezessen,
Utadon a szeretet örökké keressen.


Amikor álomra lehajtod a fejed,
Gondolj arra, hogy én is ott vagyok veled.
Amikor este mellettem alszol el,
Gondolj arra, hogy reggel mellettem ébredsz fel.
Mikor szemed rámnéz, az enyém is ragyog,
Olykor érzem igazán, milyen boldog vagyok.


 

 

 

Asztali nézet